..aztán a nőről, a nőkről beszél.
Mint a patio-k, a házak körülzárta védett udvarok ismerője, ahol megfigyelhette őket.
A mindennel való kapcsolódási képességüket.
Más szavakkal, de azt meséli megfigyelte, így velük élte a női minőség minden gazdagságát. Élettelteliségét.
Az örömöktől a tragédiákon átívelő kormányzását az életnek.
Mert ezt tették. A férfi nem volt a látótérben csak esténként, trónszerűen nagy székeikben a tekintélyt szimbolizálva.
Azzal ő sohasem azonosult.